1. téma: (Élet)történetek a fotók tükrében
A) altéma: Jelenkutatás – a mai és régimódi fényképezés. Szerepek, helyzetek felcserélődése.
Miben változott és mi a különbség a nagyszüleim, dédszüleim idejében készült képeknek a mai fényképektől?
B) altéma: (Élet)történetek a környezetemben. Milyen történeteket árul el nagyszüleim, dédszüleim fényképalbuma? Konkrét eseményt? Mikre lehet következtetni? Képes egy fényképalbum egy élettörténetet, életutat felállítani?
A fénykép legalapvetőbb célja, hogy megörökítsen, elkapjon egy adott pillanatot. Azt, ami a gomb lenyomásának pillanata után már múlt. A fénykép bizonyíték és élménytárgy. Dokumentál és tanúskodik. A fénykép egyik legnagyobb hatalma, hogy lehetőséget nyújt az elkapott pillanatok megvizsgálására. Narrációs szerepet tölt be: történetet, életet, emléket mesél el. Mi olvasható ki egy fényképből? Az egyén életében, társadalmi kapcsolataiban, családi körében megélt pillanatokat, élményeket prezentálja a fotó, mely az életének csak egy nagyon kicsi szegmensét mutatja be. Mennyire tud egy fénykép hiteles maradni a környezetében? Milyen szerepet tölt be? Hol tároljuk a fontos képeket? Elfoglalt helyük: fényképalbumban a fiók mélyén vagy szem előtt? A fénykép, mint vizuális forma képes megmutatni olyan tartalmakat, melyeket az írott szövegek nem: egy öreg, ráncos arc, családi fotók, ünnepek, az emberek fényképeken való elhelyezkedése, társadalmi kapcsolatok, státuszok, szerepek, identitás.
A dolgozathoz csatolandó a vizsgált fényképek szkennelt vagy jó minőségű, lefotózott változata.
Ajánlott irodalom:
KLAMÁR Zoltán
1978 Fényképezés, vizualitás, művészet. Új Symposion. 159–160 szám. 14. évf. 309–314.
SZALMA Anna-Mária
2014 A fénykép a mindennapi életben - Fényképkorpuszok antropológiai elemzése
Emberek és kontextusok 10. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár.
SZALMA Anna-Mária
2006 A fénykép mint narratívum. Kísérlet egy egyéni fényképállomány értelmezésére. IX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. BabeŞ-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék. Kolozsvár.
file:///C:/R%C3%A9ka/BABES%20 %20N%C3%89PRAJZ/Szakdolgozat/Szakirodalom/szo_szalma.pdf
2. téma: Mesélő tárgyak – néprajzi tárgyak és gyűjtemények jelentősége mai életünkben
Vajdaságban a vidéki múzeumok mellett a régió tárgyi emlékeinek megőrzésében rendkívüli jelentőséggel bírnak a falusi helytörténeti, néprajzi gyűjtemények és tájházak. Az utóbbi három évtizedben nagyszámú ilyen gyűjtemény alakult meg egyrészt egyéni kezdeményezésre, másrészt a különféle művelődési egyesületek, civil szervezetek gondozásában. A gyűjtemények leginkább a helyiek adományaiból gyűlnek össze, esetleg egy-egy lelkes magángyűjtő alapozza meg azokat. Az e gyűjteményekre jellemző sokszínűség, a különböző korokból bekerült tárgyak, a helyi kisipar és háziipar termékeinek jelenléte képes a helyi lakosok identitásának tükrözésére.
Ebben a témában néprajzi/helytörténeti gyűjtemények, illetve egyes néprajzi tárgyak és azok tulajdonosainak, alapítóinak, gondozóinak bemutatását várjuk.
A) Készítsetek interjút olyan gyűjtőkkel, akik kisebb vagy nagyobb néprajzi/helytörténeti gyűjteménnyel rendelkeznek, vagy tájházat, kisebb-nagyobb néprajzi kiállítást tartanak fenn, vagy egyéni érdeklődésből gyűjtenek valamilyen népművészeti/néprajzi tárgytípust (pl. régi textíliákat, fazekasmunkákat, egy régi mesterség eszközeit, termékeit stb.). Kérdezzetek rá, mi ösztönözi őket a gyűjtésre, milyen jelentőséget tulajdonítanak a gyűjteménynek vagy azon belül egy-egy tárgynak, milyen szempontok alapján válogatják be a tárgyakat a gyűjteménybe, illetve hogyan hasznosítják a gyűjteményt/tárgyakat (fogadnak-e látogatókat, szerveznek-e bemutatókat, foglalkozásokat; kötődik-e valamilyen közösség a gyűjteményhez?). Mutasd be a gyűjteményt: milyen tárgyak vannak benne, melyik időszakból és melyik település(ek)ről, régióból kerültek a gyűjteménybe a tárgyak?
B) Ebben az altémában, olyan régi tárgyak történeteit várjuk, amelyeket már nem használnak eredeti funkciójukban, de valamilyen okból mégis megőrizte őket egy személy vagy család (esetleg több generáción át). Olyan tárgyak bemutatását várjuk, amelyek a népi díszítőművészet, illetve a háziipar körébe esnek (textil, cserép, kerámia, fa, bőr, csuhé, gyékény, szalma, vessző tárgyak) vagy a régi kisipari mesterségekhez tartoznak (pl. bognár, kádár, kovács, asztalos, fésűs, késes, mézeskalácsos, cipész, papucsos, szűcs stb.), és arról mesélnek, kinek mit jelent és hogyan jelenik meg otthonában, életében a „hagyomány”. A tárgy(ak) tulajdonosától kérdezzétek meg, mi ösztönözte a tárgy megőrzésére, milyen emlékek, gondolatok kapcsolódnak hozzá. Írjátok le, ha valamilyen új funkcióban használják a tárgyat.
Ajánlott irodalom:
Legeza Márta: Tájházak a Vajdaságban (szakdolgozat), 2009.
Legeza_Marta_Tajhazak_a_Vajdasagban.pdf
3. téma: Néprajzkutatók, folkloristák és helytörténészek nyomában
Vajon kik kutattak korábban a te településeden? Született-e abból tanulmány, vagy kötet, s azok ott sorakoznak-e otthonod, vagy az iskolai könyvtár polcain? Emlékezik-e a helyi lakosság a korábban náluk járt néprajzkutatókra, folkloristákra és helytörténészekre, például Penavin Olgára, Burány Bélára, Jung Károlyra vagy Tóth Ferencre, s vajon az általuk vizsgált témákról tudnak-e még beszélni interjúalanyaid?
Kutass néprajzkutatók, folkloristák és helytörténészek után a Vajdasági Magyar Digitális Adattár (vamadia.rs) Délvidéki arcképcsarnokában, azonosítsd be őket a bal oldali sávban szereplő Tevékenységi területről kiválasztva a néprajzkutató, folklorista, helytörténész kategóriákat, s megismerve munkásságuk deríts fényt arra, hogy kik kutattak közülük a környékeden. Válassz ki egy kutatót és egy tanulmányát és mutasd be dolgozatod első részében. Majd, a dolgozatod második részéhez, készíts interjúkat településeden arra keresve a választ, emlékeznek-e még a kutató személyére, tudnak-e hozzá kapcsolódó történeteket, s járd körül azt is, vajon kutatható-e még a kiválasztott tanulmányban szereplő témakör a környékeden.
4. téma: Szabad téma