1. téma: Hiedelemkutatás
Kik a boszorkányok? Milyen tilalmak vannak, mikor megszületik egy gyermek? Vajon létezik visszajárok halott? Miért nem adott a tehén tejet?
Ilyen és ehhez hasonló izgalmas és érdekes felvetéseket keressetek! A mágia, mint hatalom, mint erő – mindig is szerves részét képezték az emberek életének. Sokszor ezek alapján hoztak meg fontosabb döntéseket is. Kérdezzétek körbe a környezetetek, az idősebb generációt - miben hittek régen. Milyen hiedelmeket, babonákat ismernek. Melyekben hisznek és melyeket alkalmazták ők is. Voltak boszorkányok? Mit nem tehetett az édesanya, miután megszülte gyermekét? Hittek a rontásokban?
Ajánlott szakirodalom:
Dömötör Tekla: A magyar néphitkutatás története és főbb kérdései. In uő. (főszerk.), Hoppál Mihály (szerk.): Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság. (Magyar néprajz, VII.) Akadémiai, Budapest, 1990, 501–526. http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/352.html
Pócs Éva: Néphit. In Dömötör Tekla (főszerk.), Hoppál Mihály (szerk.): Népszokás, néphit, vallásosság. Folklór 3. (Magyar Néprajz, VII.) Akadémiai, Budapest, 1990, 527–692. http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/360.html
Keszeg Vilmos: Hiedelmek, narratívumok, stratégiák. Egyetemi jegyzet. (Néprajzi egyetemi jegyzetek, 8.) BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet – KJNT, Kolozsvár, 2013. https://kjnt.ro/szovegtar/pdf/NEJ_08_2013_KeszegV_Hiedelmek-narrativumok-strategiak
Láncz Irén: Csantavéri hiedelemközlések. Újvidéki Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. Újvidék, Szerbia, 2017. 08 lancz iren 2017-02 Csantavér hiedelmközlések.pdf
Láncz Irén: Csantavéri hiedelemmondák. HUNG. KÖZL. 21. ÉVF. 4(81). SZ. 661-597. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, Újvidék, 1989. Csantavéri hiedelemmondák.pdf
***
2. téma: Településem földrajzi nevei
A földrajzi nevek vizsgálata számos érdekes információval szolgálhatnak a néprajz, a kulturális antropológia, a történelem, a művelődéstörténet és egyéb társadalomtudományok számára. A földrajzi névanyag elárulja egy terület tagolódását, az ott folyó gazdálkodás módjait, a tulajdonviszonyokat, és az adott területtel bíró, ott lakó vagy gazdálkodó emberekre is következtethetünk belőle. A földrajzi nevek megőrizhetik az ott lakó családok nevét, a lakosok nemzetiségi hovatartozását, foglalkozását stb., és általánosságban tükrözik az ember környezetéhez való viszonyát.
Az újvidéki Hungarológiai Intézetnél 1975 és 2011 között jelent meg a Vajdaság helységeinek földrajzi nevei című sorozat 15 kötete, amelyek Vajdaság magyarlakta községeinek földrajzi névanyagát tartalmazzák. A kötetek megjelenése óta eltelt évtizedekben sokat változott vidékünk, és átalakult az itt lakók életmódja, ezért arra szeretnénk ösztönözni a pályázókat, hogy a megjelent községi adattárak mintájára végezzenek hasonló kutatást a lakóhelyükön.
Az adatfelvétel során ajánljuk módszerkén a mentális térképek készítését az adatközlőkkel (bővebben lásd az ajánlott szakirodalmakat). Az adatközlők kiválasztásánál figyeljetek, hogy többféle generációból (saját generáció, szülők és nagyszülők generációja) és többféle foglalkozási területről válasszatok adatszolgáltatót. Az adatfelvételnél kérdezettek rá mind a településen belüli terekre (utcák, jelentősebb épületek, közintézmények, közlekedési csomópontok, tájékozódási pontok…) és a településen kívüli terekre is (mezőgazdasági területek, természeti környezet, kirándulóhelyek, utak…) Lehetőség szerint legalább 8 adatközlővel készítsetek adatfelvételt.
A pályaműbe kérjük belefoglalni a felgyűjtött földrajzi neveket, a hozzájuk kapcsolódó esetleges magyarázatokat, és a mentális térképeket is.
Ajánlott szakirodalom a mentális térkép módszerről:
Máthé Csongor: Mentális térkép (prezi) https://prezi.com/7spfngv3oh8x/mentalis-terkep/
Mester Tibor: Pécsi városlakók mentális térképei https://epiteszforum.hu/mester-tibor-pecsi-varoslakok-mentalis-terkepei
Dobák Judit: Példák a mentális térkép társadalomtudományi kutatásban való alkalmazására https://www.uni-miskolc.hu/~btmtt/almanach/87-95.pdf
FÖLDRAJZI NEVEK ADATTÁRA sorozat:
1. PENAVIN Olga – MATIJEVICS Lajos – MIRNICS Júlia: Bácstopolya és környéke földrajzi neveinek adattára. Hungarológiai Intézet 1975. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 1.
2. PENAVIN Olga – MATIJEVICS Lajos: Szabadka és környéke földrajzi neveinek adattára. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1976 (1977). Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 2.
3. MATIJEVICS Lajos: Kishegyes és környéke földrajzi neveinek adattára. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1977. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 3.
4. PENAVIN Olga – MATIJEVICS Lajos: Ada és környéke földrajzi neveinek adattára. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1979. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 4.
5. PENAVIN Olga – MATIJEVICS Lajos: Zenta és környéke földrajzi neveinek adattára. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1980. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 5.
6. PENAVIN Olga – MATIJEVICS Lajos: Szenttamás földrajzi neveinek adattára. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1981. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 6.
7. PENAVIN Olga – MATIJEVICS Lajos: Temerin és környéke földrajzi neveinek adattára. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1982. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 6.
8. PAPP György: Kanizsa és környéke földrajzi neveinek adattára I. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1982. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 8.
9. PAPP György: Becse és környéke földrajzi neveinek adattára I. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1983. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 9.
10. PENAVIN Olga: Gombos (Bogojevo) földrajzi neveinek adattára. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1984. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 10.
11. PENAVIN Olga: Kúla és környéke földrajzi neveinek adattára. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1985 (1987). Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 11.
12. PENAVIN Olga: Bezdán földrajzi neveinek adattára. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1988. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 12.
13. KOVÁCS Endre – PENAVIN Olga: Doroszló (Doroslovo) földrajzi neveinek adattára. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1988. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 13.
14. PAPP György: Kanizsa és környéke földrajzi neveinek adattára II. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1989. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 14.
15. RAJSLI ILONA, szerk.: Bánáti földrajzi nevek. BTK, 2011. Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 15.
***
3. téma: A titói Jugoszlávia emlékezete
A kilencvenes évek háborúi során szétesett Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, illetve az 1980. május 4-én elhunyt államfője, Josip Broz Titó pozitív, illetve negatív emlékezetének különféle megnyilvánulásaival rendre találkozhatunk a közösségi médiában, a közbeszédben, de az egyéni élettörténetekben is. Ez utóbbira rákapcsolódva, arra vagyunk kíváncsiak, hogy a Ti környezetetekben élő, ötven éves kor felettiek, hogyan emlékeznek a titói Jugoszláviára?
Emlélyült beszélgetésekre, hangrögzítőre felvett és legépelt interjúk készítésére és azok dolgozattá formálására biztatunk Benneteket. Kíváncsiak vagyunk minden olyan személyes, családi, vagy a településhez és környékéhez kötődő visszaemlékezésre, mely a vizsgált időszakhoz kapcsolódik (pl. a második világháború emléke, szocialista ünnepek és szabadnapok, szórakozás, utazások, táborok, stb.).
Mindezek gyűjtését nagyban segítheti a beszélgetőtársatok birtokában található korabeli fényképek és a különféle, Titóhoz és Jugoszláviához kötődő emléktárgyak iránti érdeklődésetek, melyek szkennelt, fotózótt változatait a benyújtott pályamunka mellékletében örömmel fogadjuk.
Ajánlott irodalom:
Papp Árpád (2015, 2016): Igaz történetek Mindenkiföldjéről I–II (Szöveggyűjtemény). Zenta: Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
https://www.vamadia.rs/irodalom/igaz-tortenetek-mindenkifoldjerol-i
https://www.vamadia.rs/irodalom/igaz-tortenetek-mindenkifoldjerol-ii
Szerbhorváth György (2017). Titó temetése–Jugoszlávia rekviemje. Fórum Társadalomtudományi Szemle 1: 83–103. Forrás: https://forumszemle.eu/2017/04/13/szerbhorvath-gyorgy-tito-temetese-jugoszlavia-rekviemje/
Ugrešić, Dubravka (2005). A jugó mitológia lexikona. Magyar Lettre International, 58. Forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00012/00042/ugresic.html
Ugrešić, Dubravka (2001). Elkobzott emlékezet. Magyar Lettre International, 40. Forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00012/00024/ugresic.html
A témában való további elmélyüléshez az alábbi adatbázist ajánljuk: http://martirium.vmmi.org/index.php?page=folyoiratok
***
4. téma: Szabad téma