A riportot úgy lehet körülírni, mint tényközlő vagy tényhangsúlyozó, de személyes színezetű élménytudósítás cselekményről, eseményről vagy személyről (portré).
A riport tükrözi a személyes élményt, az újságírónak (riportkészítőnek) bele kell merülnie a történetbe, részt kell vennie benne.
Riportot majdnem minden témáról lehet készíteni. Az írás akkor megfelelő, ha az esemény a közönség számára valami különlegeset, kiemelkedőt, egyedülállót tud nyújtani.
A riport legfontosabb része a leírás, nem korlátozódik az interjúformára (kérdés-válasz). Fő eleme az érzékelhetőség, láttatni kell: a helyszínt, a hangulatot, az alanyt stb. Pl. Hol készül az interjú (Őszi, kissé hűvös időben sétálunk beszélgetőpartneremmel a városi parkban…), alany (Kovács Tibold lenge öltözetben sem fázik, azt mondja, téli gyerek, nem szereti a nyarat és a napsütést), körülmények, hangulat (susog lábunk alatt az avar, az utcasöprők lassan dolgoznak, bizonyára nekik is szokatlan ez a hirtelen jött ősz).
A bevezető leírást igényel, és annak elmondását, miért éppen az adott alanyt választottuk.
A kifejtés (tárgyalás) után szükséges a levezetés (befejezés). Hangulattól, témától függ, hogy miként zárul a riport. Zárulhat az alany frappáns gondolatával, esetleg a búcsúzás leírásával, vagy a riportkészítő személyes benyomásának felvázolásával.
A riport nem muszáj, hogy patetikus és szomorú legyen, bárhol, bármikor lehet jó hangulatú, vidám riportot is készíteni.
Példák:
Gera Márton: A négysajtos napszámosai - A pizzafutárok titkos élete. In: Magyar Narancs, 2017/34.
Horváth Zsolt: Szarvast főztek a Népkertben. In: Magyar Szó, 2018. 10. 31.
Az interjú beszélgetés, ám nem minden beszélgetésből lesz interjú. Fontos, hogy a téma közérdeklődésre számot tartó legyen és nem utolsósorban aktuális. Olyan embert kell megszólaltatni, aki hivatott egy adott témában nyilatkozni, vagy akinek a személye méltó arra, eléggé érdekes és fontos, hogy interjú készüljön vele.
A tematikus interjú a témát állítja a figyelem középpontjába. A kérdések a téma körül forognak, a személy, aki nyilatkozik, másodlagos.
Az ábrázoló interjúban a személy a fontos, pl. egy költő, író, zenész, énekes, színész, politikus stb. A személyt állítja a középpontba.
Fontos, hogy a kérdéssorozat megkezdése előtt legyen bevezető. Tematikus interjúnál lényeges a téma rövid felvázolása, és az, hogy miért éppen ezt a személyt kérdeztük, mi az ő hatásköre az adott témában.
Ábrázoló interjúnál röviden be kell mutatni az alanyt (nem mindig magától értetődő, hogy mindenki tudja, kiről van szó), és azt is, hogy most éppen minek kapcsán beszélünk vele (pl. megjelnt egy új könyve, lemeze, díjat kapott, vagy csak éppen szembejött az utcán).
Befejező is szükséges, általában az utolsó mondatokhoz kapcsolódó néhány gondolat leírása (nem ajánlott a tisztán szerzői vélemény közlése).
Példák:
Bíró Tímea: „...bízom benne, hogy a földlemezek egyszer ismét összeállnak” - interjú Kocsis Árpád íróval. In: Hét Nap, 2018. 09. 30.
Szerda Zsófi: Egy angol szemével a Balkán - interjú Michael Bowring fotográfussal. In: Hét Nap, 2018. 09. 30
Ironikus rövid írás. Érveket sorakoztat fel az írás elején, majd túlzó, leleplező, gyúnyolódó, humoros, és egy slusszpoénnal fejeződik.
A glossza szubjektív és érzelem fűti, sokszor a valamin való felháborodás. Eredeti megfogalmazásokat és szavakat használ, szleng és dialektus is beépíthető.
A glosszának szórakoztatnia kell, megmosolyogtatnia a közönséget. A glossza gyakran spontán ötlet, esemény vagy történés hatására íródik. A hangsúly azon van, hogy ironikus és gúnyolódó, de senkit sem sértegethet!
Példa:
Pilinszky János: Glossza egy glosszáról. In: Új Ember, 1969. 01. 19.
Tóta W. Árpád: Hajrá, Magyarország, hajrá, Chuck Norris! Index, 2006. 08. 04.
Hasonló a glosszához, bár az ironikus és a gúnyos elemeket részben mellőzi. A jegyzet a tények margójára írt megfigyelés, gyakran egy adott hírre támaszkodik.
Nyelvezete kötetlen, bár terjedelme kötött, akárcsak a glosszáé. Komolyabb, mint a glossza, bár nem mellőzi a szellemességet. Szintén szubjektív műfaj, a szerző véleményét, látásmódját, észrevételeit tükrözi.
Példák:
Jenei Klementina: Kis-Vajdaság odakinn. In: Magyar Szó. 2018. 03. 26.
Tóth Lívia: A turkálás filozófiája. In: Hét Nap, 2017. 08. 31.